SOKSZÍNŰSÉG
MINŐSÉG
GARANCIA
SZAKÉRTELEM
HOMLOKZATI HŐSZIGETELÉS
A megfelelő minőségű és vastagságú szigetelés kiválasztása előtt fontos tudni, hogy milyen falazatról beszélünk. Vannak ma már olyan téglák, melyek önmagukban használva is kiváló hőszigetelő tényezővel bírnak és kiváltják a további hőszigetelő anyagok szükségességét.
De tekintsünk egy átlagos példát. Egy átlagos 30-as falazótéglával épült családi ház esetében, a minimum ajánlott vastagság 10cm, ha polisztirol (EP80) hőszigetelő lapot használunk.
Létezik egy komolyabb hőszigetelő képességgel rendelkező anyag, mely a grafitos polisztirol lap. Ennél a típusú szigetelőanyagnál 20%-ka kedvezőbb eredményeket érhetünk el, tehát elegendő 8 cm vastagságban szigetelni vele az épületet.
LÁBAZATI HŐSZIGETELÉS
HŐSZIGETELŐ RENDSZEREK
„Az energiaárak folyamatos növekedése, a környezet- védelem és a rendelkezésre álló energiaforrások szűkössége miatt, egyre nagyobb igény mutatkozik a polisztirol hőszigetelés, polisztirol szigetelés alkalmazására. Az egyik legelterjedtebb hőszigetelő rendszer típus. Kitűnő hatékonyságú és esztétikus megoldás a családi házak és lakások hő megtartó képességégnek növelése céljából. A polisztirolszigetelés, dryvit szigetelés, hungarocell szigetelés, nikecell hőszigetelés kifejezések, ugyan azzal a jelentéssel bírnak. Az ország különböző pontjain, más-más néven váltak ismerté, és még a kivitelezők is másképpen nevezik. A dryvit szigetelés kiválóan alkalmazható utólagos szigetelésnél illetve új épületek homlokzatszigetelésre is egyaránt, a legkülönbféle anyagú falazatoknál: beton, vasbeton, tégla, meszes vagy cementes vakolat, cementkötésű faforgácslap.
„Lélegző falak” – ezt a kifejezést gyakran alkalmazzák. A „fal lélegzésén” azt értik, hogy a pára a helyiségből diffúziós úton, a külső falon keresztül távozik. Vizsgálatokat végeztek, ahol a különféle külső léghőmérséklet mellett fellépő szellőző és diffúziós levegővel távozó páraáramlatokat vetették össze.
A számítások során 3 variációt elemeztek:
– nem hőszigetelt falak,
– 12 cm vastag polisztirolhabbal hőszigetelt falak,
– 12 cm vastag ásványgyapotból készült lemezekkel hőszigetelt falak.
SZIGETELÉSI RÉTEGREND
1- színező vakolat
2- vakolat alapozó
3- ragasztó (anyagszükséglete 6 kg/m2, ami abból adódik, hogy 3kg ragasztóval illesztik a homlokzatra a szigetelő táblákat, majd a hálózáshoz ismét 3 kg ragasztót használnak)
4- üvegszövet (anyagszükséglet 1,1m2/m2, az átfedések miatt)
5- lábazati szigetelés
6- dübelek (melyekkel rögzítik a szigetelő táblákat)
7- szigetelő lap
8- indító sín
9- hálós élvédő
Az eredmények azt mutatják, hogy a távozó nedvesség minimális része alig 3-4% jut a határoló falakra, födémekre, padlókra, mivel majdnem az egész kilépő nedvességet (több mint 96-97 %-ot) a szellőzés távolítja el még akkor is, ha a légcsere mértéke csekély. Ha a légcsere legalább közepes mértékű, a lakóhelyiségekből eltávolított pára legfeljebb 1%-a diffundál át a külső falszerkezeten keresztül. A hőszigetelő anyag fajtájának nincs számottevő befolyása erre. A polisztirolszigetelés, páraáteresztő. Ez azt jelenti, hogy semmilyen tér-elhatároló felületen, szerkezetben, nem akadályozzák a kellő páraáramlást.
Az EPS 80- as polisztirol lapok páraáteresztő képessége általában jobb, mint például a tömör téglából készült falszerkezeteké. Az EPS 80 szigetelés az épületek páraháztartását jelentősen nem befolyásolja. Ennek értelmében, ha a nyílászárók tökéletesen zárnak, a falakon keresztül, sem polisztirol hőszigetelés, sem polisztirolszigetelés nélkül nem képes a páratöbblet eltávozni, éppen ezért a tökéletesen záró nyílászárókat olyan szellőztetőkkel kell ellátni, amelyek segítségével, a többlet pára elvezetésé lehetővé válik. A rosszul, vagy egyáltalán nem hőszigetelt házakban hő hidak keletkeznek, melyek mentén a levegőben lévő páratartalom kicsapódik és a falakon gombásodást, penészedést okozhat.